Nem tudom, mit kellene tennem, de ahogy itt �llunk egym�ssal szemben, valami m�lyen elindul bennem. Te nem l�tsz, csak �n l�tlak t�ged. Leveg� vagyok, �tl�tsz�. De hiszen a szemembe n�zel, a lelkembe l�tsz.. Elindulsz fel�m, de tudom j�l, hogy nem engem keresel. �tv�gsz a t�megen, majd rajtam is. Kereszt�lgyalogolsz a lelkemen �s a sz�vemen. Meg�llsz, mint aki falnak �tk�z�tt. Visszafordulsz, mert furcsa �rz�sed nem hagy nyugodni. �jra szemt�l szemben �llunk, de a helyzet v�ltozatlan. S�hajtok. �, ha lenne k�zt�nk �veg, vajon l�tn�d k�ts�gbeesett �s szomor� s�hajom p�r�j�t? Fel�m ny�ln�l-e, hogy kivezess a k�nz� f�jdalomb�l, melyet te id�zel el�, s mulasztasz el? Mintha l�tn�l, tekinteted az eny�mbe f�rod. K�zelebb l�pek, sz�tlan, hangtalan. �t�leln�lek, a f�ledbe suttogn�m, amit �rzek, de nem lehet. Szomor�s�gom k�d�be burkol�zva h�tr�lok. Soha nem fogsz megl�tni. Soha nem lehetsz az eny�m. Soha, soha, soha.