Gondolataimba mer�lve l�pdelek hatalmas v�ram folyos�in. S�t�t van �s dermeszt�en hideg, ami m�r nem zavar, de nem is �rzem magam kellemesen. A hideg �lland� vend�g itt, hiszen a v�rat hatalmas ablakok d�sz�tik, amelyeket fekete �s lila selyem-, valamint s�t�t�t�f�gg�ny�k takartak r�gebben, a v�r f�nykor�ban. Akkor m�g nem szerettem �ket, mert eltakart�k a napot, azonban jelen pillanatban nagyon �rt�keln�k p�r f�gg�nyt, mind a f�ny, mind a hideg kint tart�sa miatt. Jeges fuvallat csapott be egy ablakon a k�zelemben, �s r��bresztett, hogy ugyanolyan dermeszt� hideg lakozik a sz�vemben is. Egy soha el nem olvad� j�gszil�nk okozta fagy, amit egyetlen ember okozott. M�ltb�li k�pek furakodnak hirtelen s�t�t gondolataim k�z�. Eml�kek, amelyek tiszt�n jelennek meg lelki szemeim el�tt, �s amelyek�rt bossz�t fogok �llni.

Holl�csk�mnak h�vott. �benfekete hajam volt, mindig azt cir�gatta, ha egy�tt voltunk. Vele voltam igaz�n boldog. Az egyetlen probl�ma az volt, hogy � herceg volt, �n pedig egy falusi l�ny, �gy nem vehetett feles�g�l. Az elej�n m�g hinni mertem, hogy �n lehetek a feles�ge, �s egyben a kir�lyn� is, de sorsunk nem �gy volt elrendelve. Sokszor megsz�kt�nk otthonr�l, �s az egyik kir�lyi rokon elhagyott v�r�ban voltunk eg�sz nap. El tudtam volna k�pzelni az �letemet vele a bujdos�s, �lland� menek�l�s mellett is. Felh�tlen�l boldog �vet t�lt�tt�nk egy�tt elsz�kve a k�teless�gek, a c�mek �s a k�l�nbs�gek el�l. V�g�l k�teless�g�nek eleget t�ve egy m�sik orsz�g hercegn�j�t vette feles�g�l, b�k��rt cser�be a k�t orsz�g k�z�tt. Az esk�v� el�tt m�g utolj�ra elsz�k�tt hozz�m, bocs�nat�rt esedezett az�rt, hogy nem lehet k�z�s �let�nk. A j�vend�belij�nek bemutat�sakor �n is megjelentem a falubeliekkel. Ismertem azt a tekintet�t, amikor szerelmes. Azonban most nem r�m n�zett �gy, hanem szinte mes�be ill� feles�g�re.

Haraggal teli sz�vvel rohantam haza aznap. Zokog�s t�rt r�m a kapunk el�tt, percekig s�rtam a ker�t�snek d�lve. Lefek�dtem �s a csillagokat n�ztem. Minden boldogs�g, amit eddig �reztem, f�jdalomm� alakult �t, �s borzalmas k�nokat �reztem. A Holdra n�ztem, �s k�rd�re vontam, de nem v�laszolt. V�g�l fel�lltam �s a h�z fel� indultam. A h�zunk el�tt egy �regasszony �llt. Bizalmatlanul m�regettem, majd r�k�rdeztem:

- Ki maga, �s mit keres itt? – k�rd�semre megfordult az �regasszony.
- �des l�nyka, tudom mi t�rt�nt veled, meg�reztem. Tudok r� ellenszert, bossz�t �llhatsz.. – sejtelmesen n�zett r�m.
- Ne mondjon ilyeneket, megijeszt! – h�tr�ltam.
- Ugyan m�r, dr�ga l�nyka.. Figyelj r�m j�l! Ebben az �vegcs�ben olyan ital van, amit ha a k�t viz�be folyatsz, kapcsolatba l�phetsz az �rd�ggel, aki bajt�rsad lesz a bossz�ban! – ny�jtotta fel�m a z�lden izz� �veget, izgalomt�l t�g szemmel.
- �r�lt �regasszony! T�vozzon a h�zunkt�l! – kezembe fogtam a sepr�t �s magam el� raktam.
- J�l van, ostoba l�nyka. Az �vegcs�t tartsd meg, higgy nekem, haszn�t fogod venni.
- T�nj�n innen! – indultam el fel� a sepr�vel, mire lerakta a k�t t�v�be az �vegcs�t, �s t�vozott.

K�t hossz� esztend�ig �ltem csendben, mag�nyosan. N�ha eszembe jutott az �regasszony �s a k�l�n�s z�ld b�b�j, �s b�r t�l nagy t�r�s volt a sz�vemen, Lip�tot nem tudtam volna soha b�ntani. Szerettem �t. Neh�z volt feldolgozni elveszt�s�t, de nem voltam k�pes egy idegenben b�zni, hogy bossz�t �llhassak a szerelmemen. Azt hittem, soha nem jutok el arra a szintre, hogy olyan d�h�t �rezzek, ami el�gt�telre k�sztet majd..

Egy nap a kir�ly katon�i k�rbelovagoltak a falvakban, kihirdetve, hogy megsz�letett a kir�lyi ut�d. Hajnal hercegn�, Csipker�zsika tisztelet�re �nneps�get rendeznek, a falu n�pe maradjon otthon, senki ne hagyja el a h�z�t, csak a nemes emberek hivatalosak e jeles esem�nyre. Megel�gelve a szenved�st, eszembe jutott az �regany�. A kertbe mentem, �s a k�t l�b�hoz hajoltam. Az �vegcse egy kis lyukba volt rejtve, de ugyan�gy izzott, mint k�t �vvel ezel�tt. Megfogtam, majd a k�t f�l� hajoltam, az �vegcse tetej�t leszedtem �s a v�zbe �nt�ttem. K�rlelni kezdtem a f�ld alatt �l� minden gonoszok ur�t, a szerencs�tlen lelkeket megseg�t� nagys�gos hatalmat, hogy vonjon b�vk�r�be, mert bossz�t akarok �llni. Forrt bennem a d�h, m�lyen, s�t�tl�en. A k�t vize z�lden izzani kezdett majd feket�v� v�lt. Az �g hirtelen bes�t�tedett, vill�mokat sz�rt szerte a f�ldekre. Forg�sz�l k�zeledett fel�m, mely v�g�l mag�ba sz�vott. Furcsa �rz�s ker�tett hatalm�ba, majd el�jultam.

Kora hajnalban �bredtem fel, a f�ld�n fek�dtem. Mellettem egy bot hevert, a h�tamon pedig �reztem, hogy egy mad�r l�pked. K�d lepte a t�jat, egy nesz sem hallatszott. A bot ut�n ny�ltam, hogy elhessegessem a madarat, de amint meg�rintettem a botot, vass� v�ltozott, tetej�n s�rg�n izz� g�mbbel. Fel�lltam, a jogarszer� botra t�maszkodtam. A mad�r a g�mb tetej�re sz�llt, m�lyen a szemembe n�zett, majd k�rogott egyet. Egy holl� volt. Azonnal tudtam, hogy k�r�sem meghallgattatott, bossz�t �llhatok t�r�tt sz�vem miatt. A k�t viz�be n�zve l�ttam, hogy k�ls�m megv�ltozott. Arcom, �s ujjaim megny�ltak, b�r�m sz�rk�ss� v�ltozott, szemem f�nye s�rg�n vill�dzott. K�rbehordoztam tekintetem a t�jon. K�r�l�ttem furcsa szerzetek �lltak, majd egyszerre indultak fel�m. A csatl�saim, akik seg�teni fognak ebben a harcban.

- Innent�l �n vezetlek benneteket. – sz�ltam fel�j�k. Monoton menet�k meg�llt, majd egy�ntet�en feleltek.
- Hallgatunk �s k�vet�nk, Demona!
- Engem csak �rn�t�knek sz�l�thattok, meg�rtett�tek, f�lkegyelm�ek?! Ostoba n�ps�g!
A mad�rra n�ztem.
- Holl�csk�m, van egy elint�zend� �gy�nk. – mondtam neki, majd megsimogattam a fej�t. – �gy tudom, ma sz�letett meg a hercegn�. Megl�togatjuk a palot�t. – folytattam gonosz kacajjal. A jogart a k�t f�l� emeltem, amibe hirtelen gonosz er� sz�llt a m�lyb�l. - El fogom rabolni Csipker�zsik�t.