Nem �lltam k�szen r�d.
Te se r�m.
De ez nem baj, sosem volt az,
csak meglep�..
Meglep�, hiszen k�zben v�gig k�szen �lltunk,
csak nem egym�sra.
Egyed�l tengett�k napjaink,
v�rva valamire.
Nem tudtuk mire, de v�rtunk.
Tal�n csod�ra?
Tal�n.
De az is lehet, hogy
semmire.
�gy azt�n meglepett, amikor j�tt valami.
Valaki.
Azt�n egy�tt f�zt�nk gondolatokat v�kony c�rn�ra,
de a c�rna betelt, a poh�r elszakadt,
mi elrep�lt�nk, �s minden ami maradt, semmi lett.
Megsemmis�ltek a gondolatok,
az �rz�sek,
a f�lelmek,
a nevet�ssel teli �r�k,
majd lassan minden.
Mi maradt? Mi maradtunk..
�gy, ahogy voltunk.
K�l�n.