elker�l�m a figyelmed.
v�letlen, vagy direkt..
sz�m�t m�r?
felgy�lemlett kosz, hajcsom�
cs�kja
a felmos� ut�n.
ezek vagyunk mi.
a vill�dz� barna szemp�r
t�kr�ben kerestem saj�t
szemem t�kr�t,
de csak vaks�got
l�ttam.
�ntudatlan �llapotot,
�lmos �bers�get,
b�natot.
azt mondj�k,
az ellens�ged ellens�ge
a bar�tod.
a f�lelem az ellens�gem,
az �v� a nyugalom.
m�gsem j�tszunk pirospacsit,
a parkban,
r�zsasz�n alkonyon.
pedig olyankor csendes a t�j,
nincs egy hang sem
csak bel�l d�b�r�g a gondolat,
mint a gyorsvonat.
nem t�maszkodhatok r�,
mint bar�tra.
elillan csendesen,
mintha ott sem lett volna.
vagy nem is volt?
lehet, csak �lmodtam..
de akkor az eg�sz �letemet is,
a csal�d�sokat,
az apr� �r�m�ket,
majd a pof�raes�seket.
�lmodnom kellett,
vagy most sz�lank�nt t�pkedn�m ki,
n�ma sikolyokkal a hajam,
hogy voltam el�g bolond,
boldogtalan,
hogy a figyelmed akartam.
ami elker�l.
messze.